Egy rövid, igaz szex sztori

Ismét Niki vagyok.
Mindig is nagy kurva voltam,nem tagadom, ezt olvashattátok már az előző történeteimben is. Soha nem vetettem meg a jó faszt, többet is elfogyasztottam egy nap,olyan is volt.

Ez is velem történt meg, volt barátom, de nem sokat találkoztunk így mindig sms társkeresőztem. Találtam két nős embert, azt mondták megbasznak ketten, úgy is lett. Méghozzá a balaton parton.

Egy hétvégén elmentek szörfözni,és vittek engem is. Csak úgy szopkodtam őket felváltva, meg nyeltem a hugyot, gecit ami jött belőlük. Megdolgozták minden lukamat. Utána hazamentem, meséltem a barátomnak, hogy képzeld a Krisztát megbaszták a szörfösök ketten. Utána meg ki szárazra szopkodtam a faszukat és kinyaltam.

A barátom meg fel volt háborodva,hogy mekkora kurva az a Kriszta. Én meg lebuktam,mert annyira elkezdtem védeni, hogy nem kurva, hogy rájött biztos hogy engem basztak meg.

A szexvonat

A francba, csúszott ki a férfi száján, amikor ránézett az órájára, és látta, hogy öt perce van csak a vonat indulásáig. A pályaudvar kapujában ácsorgó turistákon áttörte magát, majd bérlete után kotorászott a táskájában, mert a peronkapukban az őrök ezúttal éberen vizslatták a felmutatott jegyeket. Az akadályokon átjutva már futni kezdett, hogy a legtávolabbi külső vágányon álló vonatot elérje. Lihegve esett be az utolsó kocsiba, a szerelvény árnyékos oldalán talált helyet. Lezökkent az ülésre, táskájából újságot húzott elő, hátradőlve olvasni kezdett. A vonat kis döccenéssel indult el, és egyre gyorsabban gurult kifelé az állomásról.

Térdén kis érintést érzett. Felnézett az újságból, a szemközti ülésen harmincasnak kinéző miniszoknyás nő kotorászott a táskájában, kiszedett belőle valamit, a mellette levő szatyorba süllyesztette, aztán a szatyorból könyvet vett elő, egy darabig lapozgatta, aztán belemélyedt az olvasásba.

A délelőtti vonaton kevesen utaztak, a kocsi végében levő két négyes ülést csak ők ketten foglalták el. Továbbra is úgy tett, mintha olvasna, de az újság fölött ki-kipillantott a nőre, akinek meztelen térde a vonat zöttyenéseitől továbbra is időnként hozzáért a lábához. A rövid barna frufru alatt keret nélküli szemüvegen keresztül hosszú szempillákkal keretezett zöldes szemek ütemes mozgással tapogatták a könyv sorait. Rápillantott a keménytáblás kötetre: Klinikai pszichológia. A könyv mögött türkiz színű, erősen kivágott póló, a pólóval harmonizáló nagy kövekből készült nyaklánc.

A szexvonat részletei…

Erotikus vágyak

Jó volt veled vacsorázni, lassan, komótosan.
Jó volt a moziban, nézni is a filmet meg nem is, szerelmes kamaszokként csókolózni, hallani a szerelmes suttogásod…
Jó volt fagyit kanalazgatva beszélgetni az autóban, látva a még éjszaka is rohanó embereket, érezve a nagy kontrasztot – érezni, hogy miénk a világ erre az éjszakára.
Jó volt szeretkezni veled. Az első menetre lassan hangolódni, érzelmekkel telve cirógatni, csókolni, bújni, és sokáig kényeztetve lenni.
Jó volt az ablakon beáramló hűs szellő az izzadt, csupasz bőrünknek, a hideg narancslé a kiszáradt szánknak, és a nyugalom a szívünknek.
Szép volt a tested. Az ellazultan is feszes izmaid, a mellkasod, amit rajongva szeretek, azok a kis, feszes halmok, amik csak azt várják, hogy a tenyerembe simulhassanak… az édes, kicsi bimbókkal, amik annyira érzékenyek nyelvem játékára… és a tetovált vad, amit mindig végig kell simítanom ujjam hegyével… Hát simítottam, és nyelvemmel játszottam, és te némán, csukott szemmel, halvány, de egyértelmű mosollyal arcodon élvezted a helyzeted. Finom volt a bőröd, selymes és sós… kóstoltalak hát másfelé is. Végigfuttattam a nyelvem a hónaljadon, át a válladon, a vállgödrödnél… átfutottam a nyakadon, hogy a szád sarkába csókolhassak, de nem hagytam, hogy visszacsókolj, ez most az én játékom volt. Mentem tovább, finoman ráharaptam az álladra, majd onnan egyenesen lefelé vettem az irányt – az ádámcsutkád fölött, ahol a nyakad és az állad találkozik, igen, ott tört rám az állati ösztön, hogy ne csak csókoljalak, de szívjalak be egészen, és én csókolva szívtalak, és te felnyögtél, és innentől már biztos volt, nem lesz ártatlan ez az én játékom.


Innentől már nem volt megállás. Te egyre erősebben vágytad, hogy utam végén az ágyékodnál kössek ki, én nem szóltam semmit. Nem akartalak merevre izgatni, így mikor a hasadig leértem, változtattam a stratégián. Kértelek, fordulj a hasadra, és te dünnyögve és kissé csalódottan, de mégis várakozással telve tettél eleget a kérésemnek, én pedig örömmel feküdtem rád. Imádom, mikor te helyezkedsz így fölém, mikor érzem a súlyod, és csupasz bőrünk a lehető legnagyobb felületen simul össze… de most én voltam a soros, és akartam, hogy érezd, ez most más, itt most én vagyok felül, én irányítok.
Nyakadba csókoltam, füled járataiban portyázott a nyelvem… és mentem hátrébb, hogy a tarkódnál megállva úgy tegyek veled, ahogy a párzó hímállat a nőstényével: haraptam a tarkód, és te már dobáltad magad az új helyzettől, a kiszolgáltatottságtól és a vágytól. Nem akartál menekülni, de a határaid feszegettem; új útra vittelek, és te nem tudtad, hova vezet. Lejebb csúsztam rajtad, lábaimmal bekúsztam a lábaid közé, hogy combommal masszírozhassalak, miközben csókjaimmal szépen haladtam le a gerinced mentén. Mikor elértem feszes hátsód gömbjeihez, és beleleheltem oda, ahol a vágat kezdődik, megremegtél.
Simogattalak, ahol értelek, hogy csökkentsem félelmed. Körbejártam a két fehér halmot, és mikor a vágat másik végéhez értem, beszívtam a golyóidat, finoman, de határozottan. Tudtam, hogy nem fogsz menekülni, mert őrülten vágytad az érintésem… és így is lett, csak a sóhajaid és nyöszörgésed jelezte, mennyire érzékeny területen járok. Végigfuttattam ujjaimat az árok teljes hosszán, épphogy csak érintve, pillekönnyen csiklandozva, hogy megmutassam az utat előbb nyugodt, majd egyre viháncabb nyelvemnek. Mikor először érezted meg forró lehelletem a rózsádon, egy pillanatra egész testedben megfeszültél, majd ahogy ellazultál, egyben utat is nyitottál nekem: hagytad, hogy felhúzzam az egyik lábad.

Boldogsággal és izgalommal töltött el, hogy az a férfi, aki soha senkit nem engedett a feneke közelébe, és aki teljesen elzárkózott az efféle játékoktól, most ekkora bizalmat szavazott nekem, és nemcsakhogy megadón tűri sorsát, de érzem a vágyát, már akarja az ismeretlent, akarja, amit adni akarok neki. És én tényleg akartam. Nem magát a mozdulatsort, hanem hogy olyant adjak neki, ami eddig új és ismeretlen számára, de biztosan tudom, hogy nagyon fogja élvezni, és mindig én fogok az eszébe jutni róla.
Elértem, amit akartam. Magadba engedtél, és élvezted, megbíztál bennem, és nem csalódtál… Hogy lesz-e folytatása ennek? Majd ha te kéred tőlem.